Nagy Viki Szépségstúdiója

Bemutatom a bőrt

 Bőrünk az egyik legfontosabb és legnagyobb szervünk, amit rögtön megmutatunk a világnak. Életmódunk, táplálkozásunk, lelkiállapotunk mind befolyásolja állapotát. Folyamatosan megújuló védő gátként megvéd a naptól, a széltől, különböző fizikai és biológiai behatástól.

Az ember test kültakarója a bőr, ami három fő rétegből áll: a hámból (epidermis), az irhából (corium vagy dermis) és a bőraljából (subcutis = az epidermis és dermis alkotta cutis alatti réteg).

A bőr a legnagyobb szervünk és rendkívül fontos funkciókat lát el: a szervezet külső védőburkát alkotja, ezen kívül az érzékelés és a kiválasztás egyik szerve. A párolgás és az izzadás segítségével szabályozza a test hőmérsékletét, segít megszabadulni a toxikus anyagoktól és fenntartani a szervezet belső egyensúlyát, ezért nagyon fontos, hogy jó állapotban legyen.

Bőrünk közvetítő szerepet tölt be a külső és a belső környezet között és jelzi a belső szervek állapotát: ha közelről megnézzük egy ember bőrét, nyelvének felületét, szemeinek és szájának nyálkahártyáját és hajának minőségét, azonnal képet kapunk egészségi állapotáról, vitalitásáról és belső egyensúlyáról.

A bőr sejtjeinek gyors újratermelődéséhez elengedhetetlenül szükséges a sejtek megfelelő táplálása, a kapillárisokban is élénk vérkeringés, valamint a jó idegi funkciók; a helytelen életmód viszont ‐ a stressz, a dohányzás, a túlzásba vitt napozás, az erős ibolyántúli sugárzás káros hatásai stb. ‐ a bőr korai öregedéséhez vezethet. Mint minden más emberi szerv, e szövetek is változáson mennek keresztül a kor előre haladtával. A bőr öregedésének fő okai a napfény, szél, hideg és az alacsony páratartalmú környezet.

A hámréteg

A bőr hámrétege vékony, átlátszó, többrétegű elszarusodó laphámból áll, és folyamatosan regenerálódik. A felhám legalsó rétegét egy 1‐2 μm vékonyságú sejtsor képezi, az új sejtek állandó utánpótlását biztosító alapréteg. A legalsó, osztódó és legfiatalabb hámsejtek az úgynevezett alaphártyán helyezkednek el, és ezen keresztül veszik fel az irhában futó apró vérerek által odaszállított táplálékukat. A hámsejtek az alaphártyánál folyamatosan osztódnak, majd onnan elszakadva az újak folyamatosan a test felszínére nyomják őket. Egy hámsejt a hám aljáról mintegy 28 nap alatt jut ki a legkülső hámsorba. A szaruréteg vastagsága testtájanként változik, a hajlatokban a legvékonyabb. Általában 20 sejtsor, 50‐200 mikrométer vastagságú. A talpon a legvastagabb, itt akár 1 mm‐es is lehet, a bőrkeményedéseknél 2 mm‐esre vastagodhat. A hám legfelső rétegében a sejtek már teljesen elszarusodtak, elhaltak, és folyamatosan kopnak, lehámlanak. Vagyis, ha így vesszük, akkor nem az irhánkat "hordjuk el", hanem a hámot.

Pórusok

 Lényegében a hámrétegben fedezhetők fel ezek az apró nyílások, amelyeken keresztül a mélyebben fekvő irhából jövő anyagok kerülnek a bőrfelszínre. Az arcon nagyobbak, más területeken rendszerint nem is látszanak. Pórusoknak hívjuk az izzadság és faggyúmirigyek nyílásait is. Ez utóbbiak a szőrök eredésének helyeivel azonosak. Megint más pórusokon keresztül az illatmirigyek terméke távozik. Az állatoknál sokkal többet tudunk szerepükről, mint az embernél. Említésre méltó számban nálunk csak a hónaljban a mellbimbók körül és a szeméremtájékon találhatók. A kamaszkorban kezdenek működni, és mérsékelten aktívak nőknél a terhesség idején.

Az irha

 A bőr következő rétege, az irharéteg. Egy 60 kg‐os felnőtt ember kb. 3‐4 kilogramm irhát hord. Sejtekből, rugalmas rostrendszerekből és alapállományból álló kötőszövet. A bőrt ellenállóvá és rugalmassá, valamint a test mozgásaihoz való alkalmazkodásra képessé a rostok nagy szakítószilárdságú kollagén és rugalmas elasztin nevű fehérjéje teszi. A felhám mélyebb rétegével érintkező felső felszíne tartalmazza az idegrostokban és véredényekben gazdag irhacsapokat, a papillákat, melyek hullámos lefutású domborulatokat képeznek. A kéz bőrén e domborulatok a hámon keresztül is jól kivehetők, ezek alkotják az ujjlenyomat barázdáit. Az irharéteg fő feladatai: a mechanikai védelem, a szervezet immunrendszerének és a só‐vízháztartásnak a szabályozása. Az irhában vannak a bőrt ellátó a szőrtüszők és a faggyúmirigyek. Ha a bőr sérülése az irharétegig ér, akkor maradandó nyommal, heggel gyógyul.

A bőralja

A bőr aljának fő feladatai a hőszigetelés, az energiatermelés szabályozása és a mechanikai behatolások tompítása. A bőralja viszonylag nagy kötőszövetes rostokkal kapcsolódik a fölötte lévő irhához, alul pedig az izomrostok határolják. Laza kötőszövetes rétegében találhatók azok az egyetlen nagy zsírcseppet tartalmazó zsírsejtek, melyek kerek egységekbe tömörülve cellulitiszként mutatkozhatnak meg. Ez a réteg főleg zsírszövetekből áll, így a szervezet energiaraktára, ami szükség esetén felhasználható. Fogyáskor ez a zsírréteg tűnik el először. Sérülése ugyancsak hegszövet‐képződéssel jár.

Szőrök és körmök

A tenyér és a talp kivételével a bőr majdnem teljes felületét szőrzet fedi, melynek feladata a védelem, a szőrbunda szálai közötti levegő az állatoknál szigetelőréteget képez. Az ember csak szőrsapkával dicsekedhet, a hónaljszőrzet fő feladata a felületnövelésen keresztül az izzadság párologtatása és ezáltal a hűtés, az intimszőrzet egyik feladata pedig az érzékeny nyílások megóvása, a testnedvek elvezetése, az idegen anyagok távol tartása. A haj‐ és szőrszálak színe a melanin festékanyag jelenlététől függ. A szőrszál alapanyaga keratin, azaz szaru, gyökere az irharétegbe mélyed. A hajhagymába, a gyökér alsó részébe futnak be az idegvégződésekkel és vérerekkel behálózott irhacsapok. A szőr nemcsak nő, hanem cserélődik is, egészséges ember naponta 50‐60 hajszálat hullat, majd helyükbe új nő. Egyes szőrszálakat kicsi szőremelő izmok tudnak mozgatni. Összehúzódásukkor libabőrösek leszünk, bár ez az embernél nemigen tudja vastagítani a ritka volta miatt gyakorlatilag nem létező szőrbundát. A köröm az irharéteg gyűrődéséből, a körömbarázdából nő ki. Alsó felülete az utolsó ujjpercen lévő körömágyra simul. Élő, folyamatosan növekvő része csupán a gyökér, ami enyhén világos félhold alakú területként a köröm tövénél látható, ha a bőr nem nő rá.

Mirigyek

A bőr számos faggyú és izzadságmirigynek is otthont ad. A faggyúmirigyek az irhában a szőrtüszők nyílásába torkollanak. Zsíros anyagot, faggyút választanak ki, ami megvédi és rugalmassá teszi a bőrt, bezsírozza a szőrzetet. A szőrszálak lassú növekedésükkel szállítják a kenőanyagot a bőr felszínére, ahol aztán a kezünkkel, testmozgásokkal, fésülködéssel akarva‐akaratlanul eloszlatjuk. A faggyú viaszok, zsírsavak, koleszterin és elpusztult sejtek maradványainak keveréke. A faggyúmirigyek a tenyér, a talp, a makk, a fityma és a kisajkak belső felületének kivételével a test egész felszínén megtalálhatók. Merőben más folyadékot termel a szintén irhában elhelyezkedő 2‐4 millió izzadságmirigy. Feladatuk a méregkiválasztás és a hűtés, méghozzá párologtatással. Ehhez nagy forróságban akár napi több liter folyadék termelésével tartják nedvesen a test felszínét.

Ráncok

Az arc ráncosodását az arckifejezések során végzett ismétlődő és szokássá vált izomösszehúzódások váltják ki. Amikor az arcizom összehúzódik, az megrövidül, de ezt a felette lévő bőr nem követi, így ráncok keletkeznek. További tényezők, melyek befolyásolják a bőr öregedését: a bőr vastagsága, a bőr alatti zsírszövet vastagsága, a bőr víztartalma, illetve a kollagén és elasztikus rostok megoszlása és egymás közötti aránya. Mint látjuk, az öregedéssel különböző változások történnek a bőrben, amelyek végül ráncokat okoznak. Ezen változások közül különösen a szövetközti térben történő folyamatok fontosak. A szövetközti folyadék tisztasága csökken és az idős bőr kevesebb hexózamint, mukopoliszacharidot, kondroitin‐szulfátot és hialuronsavat tartalmaz. 

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat